Vadas Borbála, 2009/2010-es Francia Kormányösztöndíjas
A Sorbonne Egyetem Társadalomtudományi Karán először M1 „Oktatástudomány” szakirányon, majd Francia Kormányzati Ösztöndíjasként M2 „Nemzetközi oktatásügyi együttműködés” mesterfokozaton diplomáztam. 2010-ben Magyarország Állandó UNESCO Képviseletén, majd az IIEP- UNESCO-ban voltam gyakornok. 2011-2014-ig Magyarország Állandó UNESCO Delegációjának tagjaként dolgoztam.
Párizsban való tanulmányaim és munkám során tapasztaltam meg, mennyi intézkedéssel jár egy külföldi élet kialakítása, ezért összegyűjtöttem 10 hasznos tippet, ami segíthet a kezdetekben a leendő Francia kormányzati ösztöndíjasok számára:
- lakás: érdemes a választott egyetem szállásajánlatait és egyéb rezidenciákat felhívni már jóval a kiutazás előtt. Lakást bérelni sokkal körülményesebb és drágább.
- bankszámlát nyitni (a BNP-t ajánlom), minél hamarabb, mert RIB (Relevé d’Identité Bancaire) nélkül semmilyen szolgáltatást vagy előfizetést sem lehet kötni.
- EU-s TB kártyával utazni és/vagy francia TB kártyát kérni
- RATP (tömegközlekedés) éves diákbérlet (iskolai igazolás kell hozzá) és a felnőtt éves bérlet vásárlása esetén a hétvégék zónamentesek, így az RATP-vel szabadon fedezheted fel egész Île-de-France-ot
- a vonatjegyek ára ennél hosszabb távra (pld. TGV) lényegesen drágábbak, mint itthon, ezért érdemes minél hamarabb helyet foglalni. Indulás előtt 3 hónappal nyílik meg a jegyvétel.
- egyetemi könyvtárakba járni, vannak nagyok és modernek (pld. BNF, Pompidou) és méltóságteljesek (pld. rue École de Médecine)
- a -26 alatti kedvezményeket kihasználni (múzeumok, kiállítások, sport, Vélib’ stb)
- a mozikban nem lehet helyjegyet venni, érkezési sorrendben foglalják el a helyeket
- sokat sétálni, felfedezni pld. a magyar költők hol laktak, hol ettek és hol írták a verseket…
- kipróbálni a CROUS-RestoU diákmenzát. Érdemes felvenni a kapcsolatot a CROUS-al, ők is sok kérdést tudnak helyben megválaszolni.
Nagy Eszter: Franciaországi tapasztalataim
Egyetemi diákként összesen négy évet töltöttem Franciaországban, kettőt Dijonban, kettőt pedig Párizsban a Sciences Po-n. Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy tapasztalatot gyűjtsek a külföldi élet számos területéről, melyekből most megosztok párat.
Az évek során több gimnazista és egyetemi hallgató kért tőlem tanácsot a franciaországi továbbtanulással kapcsolatban, és az első kérdésük mindig az volt, hogy Párizsba menjenek-e vagy egy vidéki nagyvárosba. Mivel én mindkettőt megtapasztaltam, így ismerem egyik és másik előnyeit és árnyoldalait. Habár Párizs véleményem szerint Európa egyik legszebb fővárosa, mindig felhívom a diákok figyelmét arra, hogy a fővárosi árak nagyjából kétszeresei a vidékieknek. Annak ellenére, hogy a francia kormány ösztöndíja elegendő anyagi forrást nyújt a párizsi diákoknak is, fontos tudni, hogy Párizsban havi 500 euró alatt szinte lehetetlen albérletet kapni. A külföldi diákok ezen kívül gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy nem találnak megfelelő lakást, vagy ha mégis, akkor a tulajok a bérleti szerződésben olyan feltételeket határoznak meg (francia nemzetiségű kezes magas fizetéssel), melyeket egy magyar diák nehezen tud teljesíteni. A francia kormány ösztöndíja ebből a szempontból is nagy segítség, mivel minden ösztöndíjasnak konkrét szállást ajánl fel, melynek igénybevételét mindenkinek tanácsolok. Párizs városának mérete, és az ott felmerülő nehézségek miatt gyakran javaslom, hogy a diákok nézzenek körül a vidéki nagyvárosok egyetemei között is, mivel sok közülük nagyon magas színvonalú oktatást nyújt, és egy kisebb méretű város gyakran befogadóbb és otthonosabb környezetet biztosít a külföldi diákok számára.
Bárhol legyünk is diákok Franciaországon belül, mindenkinek azt tanácsolom, hogy próbálja meg a lehető legtöbb helyet és nevezetességet megnézni és bejárni. Az utazás és a kulturális programok nem feltétlenül jelentenek megfizethetetlen többletköltséget, mivel a 26 éven aluli európai uniós fiatalok rengeteg kedvezményben részesülnek. Aki rendszeres utazik vonattal (TGV-vel), annak érdemes kiváltani a „carte 12-25”-et, amivel a 12 és 25 év közötti fiatalok olcsóbban vehetnek jegyet. Ami a fővárosi közlekedést illeti, a Párizs körüli zónák hétvégén ingyenessé válnak, így nem kell felárat fizetni azért, hogy eljussunk a környező kastélyokig és más nevezetességig. Ezen kívül érdemes tájékozódni, hogy melyek azok a múzeumok és épületek, amiket a 26 éven aluliak kedvezményesen vagy sok esetben ingyen látogathatnak (pl. Louvre, Musée d’Orsay, Arc de Triomphe, stb…).
Utolsó tanácsként annyit mondanék, hogy aki nem egyetemre, hanem szakmai gyakorlatra szeretne menni Franciaországba, az bátran küldje el az önéletrajzát és motivációs levelét azokhoz a szervezetekhez vagy cégekhez, amik érdeklik, annak ellenére, hogy nincs meghirdetett gyakornoki pozíció, mivel a spontán jelentkezések is gyakran eredményesek (én személy szerint három gyakornoki állást kaptam ilyen módszerrel, ebből kettőt Párizsban).
Remélem, hogy ez a néhány tanács és tapasztalat hasznosnak bizonyul az új ösztöndíjasok számára, akiknek sok sikert kívánok a franciaországi tanulmányaikhoz!